26.rész

Reggeli után elmentünk összepakolni. Már kész voltam, mikor megcsörrent a telefonom...Mike keresett, a managerem.
- Jó reggelt! - köszöntem.
- Neked is, de bocs, hogy belerondítok a Párizsi utazásodba, de vissza kell jönnöd, hogy felvehessük a demódat és még kismillió interjú vár rád - hadarta.
- De mi lesz a koncerttel? - hülledeztem.
 - A koncert előtt még egy hetet párizsban fogtok tölteni, mármint csak ők, mert neked ide kell jönnöd! Már beszéltem telefonon Mr.Jonas-szal. Szóval semmi akadája, hogy ide utazz. Megígértem Mr.Jonas-nak, hogy a koncert előtt egy nappal visszaérsz - magyarázott.
 - Rendben, mikor indul a gépem? - nincs más választásom, lehet, hogy még jót is fog tenni, ha pár napot távol töltök Nicktől.
- Akkor amikor a Jonasok gépe Párizsba. Már le van foglalva a helyed, el ne késs! - figyelmeztetett.
- Nem fogok, szia - tettem le.
Fura volt velük utazni, mert a repülőtéren elválnak útjaink, ha csak pár napra is, de hiányozni fognak.
Mikor megérkeztünk, a csomagjainkat elvitték. Elérkezett az idő a felszálláshoz...
- Ha nem gond gyorsan elköszönnék - szóltam Denise-nek, a három fiú pedig bután pillantottak rám. Nem is tudták, hogy nem megyek velük.
- Persze, nem gond - bíztatott.
Mindenki kapott egy hosszú ölelést, csak a Nick-é sikerült rövidre, de nem is bántam. Így van ez jól!
Nick értetlenül áltt a dolgok előtt, akárcsak Joe és Kevin. Sarkon fordultam és elindultam a másik irányba, ugyanis az én gépem is felszálláshoz készül.
A repülés eseménytelenül telt, még aludni is tudtam 40-50 percet. Mikor leszálltam a gépről, személyesen Mike jött elém. Nem is pepecseltünk túl sokat. Amint felvettük a csomagokat a legközelebbi szállodában szobát foglaltunk számomra, és már indultunk is a stúdióba.
A nap első felét interjúkkal, a másik felét pedig felénekléssel töltöttem...fárasztó volt három napon keresztül ezt csinálni.
A riporterek sokat kérdeztek Nickről, és h milyen kapcsolat fűz hozzá. Mindent tagadtam, amit eddig pletykáltak.
 Mivel nem volt más dolgom gépre pattantam és Párizsba repültem. Leszállás után magamhoz vettem a csomagjaimat és fogtam egy taxit....menet közben felhívtam Mr.Jonast, hogy hol szálltak meg...a taxis letett a ház előtt, amit említettem. Örültem, hogy visszajöttem hozzájuk. Egyedül éreztem magam nélkülük, nekem ők már a családomnak számítanak...
Beléptem a ház ajtaján és rögtön a nappaliba találtam magam, amint az előszobát elhagytam. Joe és Nick a pultnál ültek, háttal nekem.
- Akkor indulhatunk? - kérdezte Joe izgatottan.
- Na akkor nyomás csajozni! Nem térünk haza üres kézzel! - lepacsiztak, majd Nick leszállt a bárszékről és megfordulva engem pillantott meg, arcára fagyott a mosoly. Joe, pedig befejezte a vacsoráját.
- Hát te? Nem úgy volt, hogy majd 2 nap múlva jösz? - kérdezte zavartan.
- De...úgy volt - vetettem oda tömény csalódással a hangomban.
- Szia Lil! Épp csajozni megyünk, nem jösz? - lépett Nick mellé, és teli szájjal beszélt hozzám.
- Fogd be! - könyökölt az oldalába Nick.
- Ezt most miért? - jajdult fel Joe.
- Nem megyek, mert fáradt vagyok és nem vagyok csajozós hangulatomban, mondjuk olyanban sose vagyok. Na de majd holnap elmegyek pasizni! - az utolsó szót jól kihangsúlyoztam Nick kedvéért.
Láthatólag nem tetszett neki. Felkaptam a bőröndjeimet a lábam mellől és felvittem az emeletre. Frankie épp tv- nézett.
- Szia Frankie! Nem tudod melyik az én szobám?
- De tudom, az ott! - mutatott az ajtó felé.
Bevittem a cuccom és ledobtam magam az ágyra...
Ő már teljesen túl lépett rajtam, lehet, hogy nem is érzett irántam semmit...csak játszott az érzéseimmel, és sikerült összetörnie a szívem.
Nekem is túl kell lépnem rajta, holnap elmegyek bulizni, ahogy Nicknek is mondtam.
1-2 órát feküdtem az ágyon, aztán rávettem magam, hogy elmenjek zuhanyozni. Sokáig álltam a zuhany alatt, ez a hely tökéletesen megfelelt arra, hogy gondolkodni tudjak...
Mikor már ráuntam az ácsorgásra megtörölköztem és pizsmába bújva kiléptem az ajtón.
 Elég sokáig lehetem bent, mert mire kiértem, Nick és Joe egy-egy lány társaságában ültek a tv előtt......